Üdvözlöm a falu elöljáróságát és a mögötte felsorakozó faluközönségességet, mely nagy örömömre szolgálva viszonylagos megjelenési számban ült neki a közmeghallgatás tényének megvalósításához. Örömömre szolgál aztánnék még a falu apróságainak oly nagy számban történő, részletességek oldaláról is meredendően alázatos, tényálladékok számában pedig menőleg is teljeskörű felsorolása, mely az itt ülő börzöncei viszonylatában megjelentetett faluközösség felől igazán méltánytalanság nélkül kimondható.

Mellesleg szólva, de nem az utolsó sorban:

Végeredményben minden téren megnyirbánítva, viszonylatosságok címén is kifejteve, elöljáróságban elmondava, mindenek előtt leszögezhető: a faluközösség mindennapos viszonylatában is - és most az elnök elvtárs szavaira reklektálva -mindenekfelettiségében is re-revancionált kifejezésmódot használok.

Aztánnék itt vannak az ebek, amelyek ebek garmadjára eresztve, megkötés nélkül, napszakoktól kifolyólag is mondjuk ki bátran: ugrándoznak.

Nem egyszer, de nem kétszer, jártamban, kelésemben szembeugatván érezve magam, lábam vizelletesre járva az itt felsorakozó aprajának, nagyjának érdekéből kifolyólag.

Nézzük a fekrentáltság tekintetét: Börzönce központi helyzeténél fogva, a környék legszélső faluja, melynek viszonylagos fekvése, mint tudjuk, hegyes, dombos. A magyaródiak ezen ellentétében, hosszú síkos vidékek felett vannak birtoklással és a helyzeti előnyük kissé hátrányosabb a börzöncei viszonylatánál. Ha hozzátesszük azt a humán szempontból sem elhanyagolható, dolgot, melyet az ebek okoznak nap, mint keltében, jártunkban, botlásunkban, bizonyossággal elmondhatjuk, hogy ledolgoztuk az előnyt.

A falu elöljárósága elöl jár a példamutatás örömében és önkritikusan, kis lépésekben hátráltatja csak a börzöncei viszonylatában fellépő fejlődést. A mifeneségek és pámpilláskodások tekintetében azonnyomban elöljárnak a népek között.

Nézzük sorban:

- az elnök elvtárs pincéjének fala mifeneséggel befuttatott, igazán humánus látvány a falu népesedésének és igazán elmondható, hogy sok munka is felmerült vele. A falupénztár lehet, hogy nem látta kárát és ez dícsérendő.

- Vagy nézzük a jegyző elvtárs tengerparti vellavásárlásából kibogozható nemtörődömséget. Igazán elmondható, hogy börzöncei viszonylatában a dolog megérett a bevizsgálásra. Hej! be kivizsgálja be? Meg kell mondani most már igazándibul is meg pozitíve is, hogy a dolog szőrmentén sem említése nagy viszásságokat kelt Börzönce széltében, jártában. Miközben mi itten börzönce mivoltában elképzelésünkkel sem bírunk arról, hogy vajjon? , mondom vajjon, a jegyző elvtárs és a felmenőség mi célra vásárol vellát a tengerparton, holott az öreg Skublics bótja tele van vasvellákkal és más mindenféle anyagi jókkal, melyeket nagy megelégedéssel vásárolnak még a magyaródiak is, pedig azok eléggé magyaródiak, az igazságot megmondava.

Az a fa meg az öreg Pityák pajtája előtt rossz helyre lett elültetve. Eztet má' 54-ben is megmondtam, de akkor gond lett belülle. Hát Harangozó Zsiga többet nem csukja le a száját! Az igazság hangjából kifolyólag teljességgel ellehetetlenítettség lett részünk. Eztet már ki köllött mondani valakinek.

Az meg hogy a téeszfőagramónus mindig lekaszálja az öreghegyi feszületné' a ződet, teljességgel korrekt konkrétum. Mink, az egyházközösség megválasztott tisztességviselői teljességgel konkretizáljuk a dolgot. Szürke festéket vásárolunk az öreg Skublics bótjába - a világökörség kedvéért sem a tengerparton - és akkor teljes viszonylatában lefedjük ezt a korrektséget szürke festékesdobozból kifolyólag.

A temetőút megépítésének viszontagosságait meg sem említem és csupántiból ezért említem. A szemétdombon pedig a közösség kakasai kakaskodnak a magyaródi fiatalokkal egyetemben. A mi gyerekeink mé' nem járnak egyetembe? Eztet kérdezem. Vót a Kefekötő Pista unokája, vót a Toppantó Erzsi lánya meg a Se Gizi fogadott unokája. Hát kérdem én börzönceiek, nem érett-e meg a helyzet viszonylagossága, hogy végre emelt fővel járjunk a lehajtott fejű magyaródiakból eredendően? Nem kellene-e kimondani, hogy : mondjuk ki végre!!