Következő 10 cikk | Előző 10 cikk |
Karinthy Gábor : Szerenád |
|
2008.03.04. 20:54 |
Szerenád
|
Hamvas Béla: Karnevál - kicsit további részlet... |
|
2007.03.25. 12:03 |
Bormester Mihály (aki szögezzük le immár nemes egyszerűséggel, én magam vagyok), Bormester Virgil (akit vörös hajú segédfogalmazóként ismertünk meg) és Améline a jólnevelt tanárnő közös gyermeke. Améline asszonyság fejében különös szelek fújnak, a rossz cselekedetre feltétlenül jó cselekedetet kell végrehajtania (talán ezeknek a jó szeleknek köszönhetem a létemet... esetleg mégsem?), amikor a jó cselekedetet Améline végrehajtotta ellenkező előjelű szelek kerekednek a fejében, amik rossz cselekedetek elvégzésére predesztinálják. Ne csodálkozzunk, így vagyunk ezzel valahányan, az azonban már alkat kérdése, hogy felgyújtunk-e a szelek eredményeként tanyákat, vagy gyorsvonatot kisiklatunk-e.
Hamvas Mester nem győzi eléggé elrejteni mondatai közé, hogy Bormester Mihály származása a látszat ellenére nem tisztázott, előre bocsátom, hogy az utolsó lapig kétségek közt hagy bennünket, csupán egy különös szelet ültet el a fejünkben, ami fel-feléled fejezetről fejezetre. Nem csodálkozom cseppet sem a kétségek felől, hiszen Bormester Virgil identitás-zavartól küzd, Améline fejében pedig váltakozó előjelű szelek fújnak..
A sors azonban közbeszól, hiszen Lovag Herstal Raimund kancellár felesége gyermeket vár, anarchisták felrobbantják a hintót, amelyben utaznak, Lovag Herstal Raimund feleségét kórházba szállítják és szinte abban a pillanatban szüli meg gyermekét, amikor Améline tanárnő fejében a gyermekszülést elősegítő, pozitív előjelü szelek fújnak, tovább bonyolítja a helyzetet, hogy az ügyeletes ápolónő az a Majoránna nővér volt, akinek a fejében akkor este különösen gonosz szelek fújtak...
Az ifjú Bormester Mihály, felnőve egy délután Schumann zongoradarab hangjait hallgatta a fűben hanyatt fekve (talán Schumann Karneválját?). A zene elbűvölte és úgy érezte egy jólnevelt úrihölgy segélykiáltását hallja. Kanavász Angéla valóban segélyért kiáltott, hiszen bűnben született Lala úriasszony elhatározásából, aki Kanavász ezredes jelenlegi feleségének nagyobbik nővére. Kanavász Angéla az ezredes korábbi házasságából (bűnből és fertőből) származott. A középső nővér, Fanny, együgyű, ezért a leginkább rokonszenves az alvajáró családból, és a legtöbb érzéke van a valósághoz. A család feje Lala úriasszony, érzésem szerint az Angol Kisasszonyoknál nevelkedett. A családhoz tartozik még Kanavász Platonka, az ezredes második házasságából származó hibbant kisfia, akinek a dolgozatát egyszer még talán be fogom itt mutatni... Az alábbi részlet arról szól, hogy Gittának (Kanavász ezredes második feleségének) fűzőt kellene készíttetnie. A fejezet alapjában véve humorosnak is mondható, azonban halálosan komoly. Sokszor újraolvastam és mindig végtelen szomorúság tölt el. A humorban, Karinthy, a Frigyes óta nem ismerünk tréfát....
|
Hamvas Béla Karnevál - további részlet |
|
2006.06.20. 11:55 |
A Karneválból közölt előző idézet, amely közvetlen a karneváli forgatag kezdetéből való, a nem mindennapi regény vezérgondolatát vezeti elő - erősen leegyszerűsítve: nem tud(hat?)juk kik vagyunk és az életünket önmagunk keresésére áldozzuk.
Az elemzők az Ulysses-hez hasonlítják a regényt. Hamvas Béla maga is írt tanulmányt James Joyce Ulysses-e címen. Még az én szerény képességeim elegendők arra, hogy észrevegyem a két regény közti párhuzamot. Mindkét író olyan regényt alkot, amilyen azelőtt nem volt. Mindkét regény a lét alpkérdéseit célozza meg, még akkor is, ha ez nem teljesen egyértelmű mindenki számára. Mindkét írásmű - "tragédia, regény, szatíra, komédia, eposz, filozófia. Szintézis. Az egész világ a maga rendezett rendszertelenségében, vagy rendszertelen rendezettségében, felbontva, összefoltozva, ahogy egy hétköznapi ember agyán átcsurog; felidéz átélt, olvasott, hallott gondolatokat és képzeteket, aztán eltűnik, de nem nyomtalanul, mert újra feltűnik, mint szín vagy részlet, vagy ha szín és részlet volt, mint mozgató erő vagy központi probléma. Vad képzettársítások tömege." (a macskakörmök között Hamvas Béla idézet, abból az időből, mikor még a Karnevál nagy valószínűséggel nem létezett)
Egyetlen különbséget látok a két regény között: az Ulysses-t soha nem voltam képes elolvasni, a Karnevált már többször is. Valószínű, hogy arra a szellemi síkra nem tudok felhágni, ami az Ulysses-hez szükségeltetik, bár tüzifa hasogatás közben, mikor a szellem szabad áramlását semmi sem akadályozza, a lét alapvető kérdései számomra megoldottnak látszanak és nehezen tudok elképzelni további magaslatokat, melyre az emberi elme eljuthat. :) A másik probléma valószínű a fordításban rejlik. Ahogy nehezen tudom elképzelni Hamvas regényének óangolra való hiteles átplantálását, úgy rendkívül nehéz feladat a Joyce által teremtett nyelvet más nyelvre hitelesen és élvezhetően átültetni.
A vörös hajú segédfogalmazó és a levéltár új igazgatójának beszélgetése után sok érdekes dolog történt. Megtudhatjuk, a levéltár új igazgatója tulajdonképpen bárki lehet, aki eddig a földön élt és ezután a földön élni fog.
A vöröshajú segédfogalmazó ezek után különös emberekkel találkozik. Többek között Hoppy Lőrinc postamesterrel, aki szórakozásként mások bőröndjében kutakodik és elcsen bizonyos dolgokat, Toporján Antal törzsorvossal, aki mindennel foglalkozik csak hivatásával nem, Episztemon úrral, aki a szemünk elött válik süketnémából kleptomániássá, miközben a régebbi bajai megszűnnek, Kesző Bertalannal és még egy csomó Keszővel, akik mindannyian különböznek egymástól, annyira, hogy Hamvas mester minden alkalommal meg is jegyzi a különbözőséget. Egy különös emberrel, aki egyik nap Bajnád Edelény, másik nap Schnoen Alajos, harmadnap pedig Turcsika Szelenár, akik természetesen teljesen eltérő tulajdonságokkal rendelkeznek. Aztán itt van Fillér Joachim karmester, aki egy alkalommal átírta Mozart G-moll szimfóniáját negyven nagybőgőre. Vermerán doktorról és Barnabás Maximus-ról tennék még említést, akik szintén különös figurák. Van még egy angyal is, aki néha különös nyelven közbeszól. Ő az aki miatt a Karnevált mindig újra kell olvasnom, hogy személyét értelmezni tudjam.
A Karnevál szereplőinek se szeri se száma. A könyv végén külön fejezetben betűrendbe szedve olvashatjuk őket tíz oldalon keresztül. Érdekes, hogy nem alakul ki káosz. Annyira különböző emberek vonulnak fel a vad karneváli menetben, hogy eszünkbe sem jut összegabalyodni és szörnyűlködni. Egy a közös bennük: mindannyian identitásproblémával küszködnek, nem ismerik sem saját magukat, sem a többi embert.
A következő idézet Barnabás Maximus őskortudományi értekezéséből való.
|
Hamvas Béla: Karnevál - részlet |
|
2006.05.14. 20:22 |
Weinmaster vagyok, azonos Bormester Mihállyal, aki a könyv lapjai közül kilépett és megtestesült bennem. Ebben biztos vagyok...
|
Következő 10 cikk | Előző 10 cikk |
|